Mi fán terem az érettségi vizsga?

Itt tájékozódhatsz az érettségi vizsgával kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókról. Ez persze nem nagy szó, hiszen sokhelyütt hozzáférhetsz efféle információkhoz. Ami a lap hasznát adja: közérthető, a diákok számára világos, köznyelvi formában.

Az oldalt rendszeresen frissítem, ezért az itt olvashatók folyamatosan érvényesek. Utalok a várható változásokra is.

A biológia tantárgyat itt-ott külön megemlítem ráadásként.
A biológia érettségiről egyébként bővebben, részletesebben a másik oldalon tájékozódhatsz.

Öt tárgyból kell érettségi vizsgát tenni, és az öt közül négy kötelezően előírt:

-  Magyar nyelv és irodalom (nemzetiségi nyelvet tanító középiskolákban: nemzetiségi nyelv és irodalom)

-  Matematika

-  Történelem

-  Idegen nyelv (nemzetiségi nyelvet tanító középiskolákban: magyar nyelv és irodalom)

-  Az ötödik vizsgatárgyat az érettségire jelentkező választhatja meg, ez lehet például a biológia (vagy kémia, fizika, földrajz stb.). Azon tantárgyak közül lehet választani, amelyekből az iskola helyi tanterve szerinti kötelezettségeknek eleget tett a jelentkező. A tanterv szerinti tanulmányi kötelezettségeknek eleget lehet tenni osztályozóvizsgák letételével is.

 

Az érettségire jelentkező diák azt is maga döntheti el, hogy mely tantárgyakból kíván középszinten és melyekből emelt szinten vizsgázni, függetlenül attól, hogy az adott tárgyat milyen szinten tanulta. Középszintű felkészülés után is szabadon lehet emelt szintű vizsgára jelentkezni, és fordítva. Egy vizsgaidőszakban azonban egy vizsgatárgyból csak az egyik szinten lehet vizsgázni. Az emelt szint természetesen magasabb követelményeket támaszt, de a felsőoktatásba történő bekerüléshez több vizsgapontot lehet vele szerezni (ld. alább).

A jogszabály minden tantárgyból a következő érettségi vizsgafajtákra ad lehetőséget (egyelőre):

-  A rendes érettségi vizsga közvetlenül a középiskolai tanulmányok befejezésekor vagy utána, első alkalommal tett érettségi vizsga.

-  Az előrehozott érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok befejezése előtt, egy-egy vizsgatárgyból külön letett érettségi vizsga. A tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a 12. évfolyam előtt is letehető. Megkönnyítheti az utolsó évfolyamban teendő rendes érettségi vizsgát, ha a korábban befejeződő tantárgyból már az előző év(ek)ben levizsgázik valaki. (2014-től csak idegen nyelvekből és informatikából lehet előrehozott érettségi vizsgát tenni, és csak a tavaszi vizsgaidőszakban.)

-  A szintemelő érettségi vizsga a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szinten történő megismétlése.

-  A kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő, új vizsgatárgyból tett vizsga.

-  Az ismétlő érettségi vizsga a korábban már sikeresen letett érettségi vizsga megismétlése egy vagy több tantárgyból, ami például a korábbi eredmények javítása érdekében válhat szükségessé.

-  A pótló érettségi vizsga a be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő érettségi vizsga folytatása.

-  A javító érettségi vizsga a sikertelen érettségi vizsga megismétlése.

Érettségi vizsgaidőszakok

Évente két időszakban tehető érettségi vizsga.

A tavaszi vizsgaidőszakban az írásbeli vizsgákat májusban, a szóbeli vizsgákat pedig júniusban tartják. A pontos időpontokat évről évre miniszteri rendelet szabja meg, amely az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján lelhető föl. Erre a vizsgaidőszakra az összes középiskolában és az Oktatási Hivatalban is lehet vizsgára jelentkezni február 15-ig. (Ne tévesszen meg, hogy 2013-ban a jelentkezési határidő kivételesen márc. 1. volt!)

Az őszi vizsgaidőszakban az írásbeli vizsgákat októberben, a szóbeli vizsgákat pedig novemberben tartják. A pontos időpontokat évről évre miniszteri rendelet szabja meg. Az október-novemberi vizsgaidőszakra csak az Oktatási Hivatalban és egyes meghatározott iskolákban, az úgynevezett kijelölt középiskolákban lehet jelentkezni szeptember 5-ig.

Ha középiskolás vagy, a tavaszi vizsgaidőszakban csak a saját iskoládban jelentkezhetsz érettségire és a vizsgát is ott teszed le mindazon tantárgyakból, amelyeket az iskoládban tanítanak.

Az érettségi vizsga szintjei

A középszintű érettségi vizsga lebonyolítását a középiskolák végzik, és a helyszínük is az iskola. Persze, minden iskola csak azokból a tantárgyakból szervez vizsgát, amelyet az intézményben tanítanak. Ha egy középiskolás diák olyan tárgyból szeretne érettségizni, amelyet saját iskolájában nem tanítanak, akkor az illető tárgyból időben le kell tenni minden tanévre vonatkozóan az osztályozó vizsgákat, így nyerhető el a jog arra, hogy érettségizhessen. Ha viszont valaki már elvégezte a középiskolát, akkor bármely tantárgyból jelentkezhet érettségire, amelyet Magyarországon valamelyik középiskolában tanítanak, függetlenül attól, hogy ő maga tanulta-e valaha iskolai keretek között a kérdéses tantárgyat.

Szinte minden tantárgyból – biológiából is – írásbeli és szóbeli része van az érettségi vizsgának. Az írásbeli feladatlap és az értékelési útmutató központilag készül, a dolgozatok javítását azonban az iskola szaktanára végzi. A szóbeli vizsgákat az iskola tanáraiból, és egy, az iskolában nem tanító elnökből álló érettségi vizsgabizottság előtt teszik le a diákok. A szóbeli vizsga tételeinek összeállítására vonatkozóan a jogszabály előírásai érvényesek, de a konkrét tételeket az iskola tanárai állítják össze. A vizsgák értékelését, pontozását a jogszabályban megadott szempontok alapján a vizsgabizottság tagjai, tehát a szaktanárok végzik.

Néhány tantárgy középszintű érettségi vizsgája állhat írásbeli és gyakorlati vizsgarészből, vagy csak írásbeli, illetve csak szóbeli/gyakorlati vizsgarészből.

Az emelt szintű érettségi vizsga úgynevezett külső vizsga, tehát a felkészítő iskolától és tanáraitól független. Az emelt szintű írásbeliket az iskolában vagy kijelölt külső helyszíneken írják, tantárgyanként a középszintű írásbelivel azonos időpontban. Az írásbeli dolgozatokat olyan független értékelők javítják, akik a tanulót nem ismerik.

Az emelt szintű szóbeli vizsga tantárgyanként más-más időpontban, külön-külön, külső tantárgyi bizottság előtt zajlik. A bizottságok tagjai nem tanítanak a vizsgázók iskolájában. Az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgák időpontja minden vizsgaidőszakban megelőzi a középszintű szóbeli vizsgákat.

 

Az érettségi vizsga értékelése

Osztályzat

Középszint

Emelt szint

jeles

80%  – 100%

60% – 100%

60%   –  79%

47%  –  59%

közepes

40%   –  59%

33%  –  46%

elégséges

25%   –  39%

25%  –  32%

elégtelen

    0%   –  24%

    0%  –  24%

Vizsgatárgyanként külön értékelnek. Az elégséges osztályzatnak két feltétele van: egyrészt el kell érni az összes pontszám 25%-át, másrészt az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen külön-külön is legalább 12%-os teljesítményt kell nyújtani.

A vizsgán elért pontszámot az elérhető összpontszám százalékában fejezik ki. Az érettségi bizonyítványba a százalékérték és az ennek alapján kiszámított osztályzat is belekerül. Hangsúlyozni kell, hogy emelt szinten az egyes osztályzatok ponthatárai (az elégséges kivételével) lényegesen alacsonyabbak, mint középszinten.

 

A felsőoktatási intézmények felvételi pontszámainak számítása

A felsőoktatási intézmények a középiskolában szerzett év végi osztályzatokból és az érettségi vizsgák eredményeiből számítják a felvételhez szükséges pontokat, s ezek mellett még külön teljesítményekre további többletpontok szerezhetők. A művészeti és testnevelési területeken gyakorlati vizsga is van a jelentkezés elbírálására. Emellett egyes szakokon alkalmassági vizsgák is lehetnek, ám ezeken csak az dőlhet el, hogy a jelentkező „alkalmas” vagy „nem alkalmas” az adott szakon való továbbtanulásra, a felvételi pontszámot ezek nem befolyásolják. 2012-től pályaalkalmassági vizsgát szerveznek az orvos- és egészségtudományi képzési területen is.

Ha nincs kedved végigolvasni a pontszámításról szóló alábbi ismertetést, a meglevő (és a majdani, becsült) teljesítményeid, továbbá egyéb, pontot érő jellemzőid alapján igénybe veheted a pontszámítási kalkulátort, amely a 2013-ban érvényes szabályok szerint működik.

1. Az úgynevezett tanulmányi pontokat a középiskolai teljesítmények alapján számolják. A magyar nyelv és irodalom (a két tárgy osztályzatainak átlaga), matematika, történelem, egy idegen nyelv és egy természettudományos tantárgy (biológia, kémia, fizika, földrajz vagy természettudomány) utolsó két év végi osztályzatait kell összegezni. A természettudományos tantárgyi pontok úgy is számolhatók, hogy két különböző tantárgyból külön-külön az utolsó tanév osztályzata összegződik. Öt tantárgyból két tanév végi ötös = 50 pont, s az eredményt kétszerezik, így maximálisan 100 pont szerezhető. 

Tantárgyanként eltérhet, hogy melyik a két utolsó tanév. Ha például a kémia tanulása 10. évfolyamon ért véget, akkor kémiából a 9. és 10. osztályos év végi osztályzatokat kell számításba venni. Ha valaki az utolsó egy vagy két tanévben csak fakultatív tantárgyként tanulta a "pontvivő" tantárgyat, akkor abból kell pontot számítani. A 12. évfolyamon a földrajz és a kémia tantárgy például sok iskolában nem szerepel az alapórák közt, hanem csak fakultáción választható.
Akik két különböző természettudományos tantárgyból gyűjtik a "természettudományos pontot", azoknál mindkét tárgyból az utolsó év osztályzata számítható be.

Ehhez hozzá kell adni az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének átlagát egész számra kerekítve (legfeljebb 100 pont). Így összesen 200 pontot lehet elérni a középiskolai eredmények alapján.

2. Az érettségi pontokat a köznyelv "szerzett pontoknak" is nevezi. A felsőoktatási intézmények egyes szakjaira történő felvételhez meghatározott tantárgyakból kell érettségi vizsgát tenni. Ide kattintva megtalálhatod, hogy 2014-ben az egyes szakokra, képzési területekre jelentkezéskor mely tárgyakból és milyen szinten szükséges érettségizni.

Egy kis segítség a dokumentum értelmezéséhez: minden képzési terület főcíme alatt rövid általános áttekintést találsz, ebben szerepelnek a képzési területen általában elvárt érettségi vizsgák. Az ezt követő táblázatban olvasható, hogy az egyes szakok ettől az általános szabálytól miben térnek el. Ugyancsak a táblázatban olvashatsz az egyes intézményekben elérhető többletpontokról is. Némely képzési területnél általános bevezető nincs, mert annyira sokféle szak kíván más-más érettségi vizsgatárgyakat.

A fenti weboldalon szereplő, lehetséges vizsgatárgyak közül a két legjobban sikerült érettségi vizsga százalékos eredményét adják össze. Így maximálisan 200 érettségi pont érhető el.

    A legtöbb szakon csak középszintű érettségi vizsgát várnak el, de az emelt szintű vizsga teljesítése többletpontot ad.


   Legalább egy tantárgyból emelt szintű érettségi vizsgát a következő helyeken várnak el (itt csak néhány fontosabbat sorolok fel):
     a bölcsészettudományi képzési terület szakjain
     - a jogi és igazgatási
képzési terület szakjain
     - erdőmérnök szakon
     - építész(mérnöki) szakon
     - a társadalomtudományi képzési terület szakjain.

   Két tantárgyból kell emelt szintű érettségi vizsgát tenniük:

      - az állatorvos-tudományi képzésre jelentkezőknek
      - az orvostudományi egyetemek általános orvos, fogorvos és gyógyszerész szakjaira jelentkezőknek.

       Nem kötelező az emelt szintű vizsga letétele azoknak, akik 2005 előtt érettségiztek és már rendelkeznek felsőfokú végzettséggel.

Mindezekből tehát alapértelmezés szerint összesen 400 pont érhető el.

A felvételi eljárás során többletpontokat adnak bizonyos pluszteljesítményekért. A többletpontokról áttekintő táblázatot találhatsz itt.

Nézzük át gyorsan, hogyan lehet többletpontokat szerezni!

a) A többletpontok egy része minden intézményben egyformán kötelezően jár:

-  Az emelt szintű érettségiért tantárgyanként 50 többletpont jár, ha emelt szinten legalább 45%-os teljesítményt ért el a pályázó. Persze ezek a pontok csak a szakra meghatározott érettségi tárgyakból letett emelt szintű érettségi esetén járnak. (Kiszivárgott hírek szerint a későbbiekben csak az érettségi 50%-os eredménye esetén fog járni a többletpont; a 2013.01.01-től  érvényes rendeletben 45% szerepel.)

Ha tehát az állatorvos szakra jelentkezel, akkor hiába érettségizel emelt szinten történelemből, ezért ott nem kapsz többletpontot.

-  Középfokú (szóbeli és írásbeli részből álló, úgynevezett komplex B2 típusú) nyelvvizsga után 28 pont, felsőfokú C1 típusú nyelvvizsgáért pedig 40 többletpont jár. A nyelvvizsgákért összesen legfeljebb 40 többletpont szerezhető. (Ha valaki idegen nyelvű képzésre jelentkezik, akkor a képzés nyelvéből letett nyelvvizsgáért és emelt szintű érettségiért nem jár többletpont).

Tudni kell, hogy az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga középfokú nyelvvizsgának számít ugyan, de csak egyetlen címen lehet érte többletpontot kapni: vagy emelt szintű érettségi vizsgaként, vagy középfokú nyelvvizsgaként vehető figyelembe. A pontszámolást végző szoftver automatikusan a kedvezőbb alternatívát veszi figyelembe.

-  Hátrányos helyzetű jelentkezők a fentieken túl további többletpontokra jogosultak (úgynevezett előnyben részesítés). Az a jelentkező, akinek a felügyeletét ellátó szülője/szülei legfeljebb az iskola 8. osztályát végezte el, 25 pontot kap. A fogyatékossággal élő jelentkező 50 pontra jogosult. A gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekgondozási díjban részesülő jelentkező 50 pontra jogosult. Az előnyben részesítés részleteit ezen az oldalon találod meg.

b) A többletpontok néhány típusát képzési területenként eltérően veszik figyelembe:

-  A tanulmányi versenyek közül a legismertebb az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV). Az itt elért 1‒10. helyezésért a legtöbb képzési területen 100 többletpontot adnak, a 11‒20. helyezésért 50-et, a 21‒30. helyezésért pedig 25-öt, ha e tantárgyból kell érettségi vizsgát tenni a megcélzott felsőoktatási intézménybe. (Megjegyzendő, hogy a versenyeredmény nem mentesít a vizsgakötelezettség alól: az OKTV győztesének is kell érettségiznie a kérdéses tárgyból a jelentkezéshez!) További, kevésbé ismert versenyeken elért eredmények honorálásáról ezen az oldalon tájékozódhatsz.

-  A szakmai tanulmányok, szakképesítés (OKJ-s bizonyítvány) alapján, továbbá kiemelkedő sportteljesítményért is többletpontok járnak.

Egy jelentkező összesen legfeljebb 100 többletpontot kaphat (például két tantárgyból letett emelt szintű érettségi). Ennél több nem adható akkor sem, ha a különböző jogcímeken összegyűjtött többletpontok összege ezt meghaladná (pl. két tantárgy emelt szintű érettségi vizsgája + nyelvvizsga : ez is csak 100 pontot ér). Így tehát az elérhető maximális pontszám 500.

A felvételi összpontszám számítása kétféle módon történhet, attól függően, hogy a pályázó számára melyik a kedvezőbb:

    I.    Tanulmányi pontok + érettségi pontok + többletpontok.

    II.   Érettségi pontok kétszerese + többletpontok.

A pontszámítást végző szoftver automatikusan a felvételiző számára kedvezőbb eredményt veszi figyelembe.


A felsőoktatási intézménybe 2014-től kezdve alapképzésre és osztatlan mesterképzésre az nyerhet felvételt, akinek pontszáma az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más többletpontok nélkül eléri a 260 pontot. Az érvényes jogszabályok szerint a felvételhez szükséges minimális ponthatár évről-évre emelkedik: 2015-től 280 pont, 2016-tól pedig 300 pont lesz általában a felvétel minimális pontszáma. (A tapasztalatok szerint azonban ezek az előírások változhatnak még.)

 

Az egyes szakokról részleteket a Felsőoktatási tájékoztató c. nyomtatott kiadvány, továbbá a felsőoktatási intézmények és az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján olvashatsz.

 

Az érettségi vizsgáról és a továbbtanulásról szóló jogszabályok elérhetők  az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapjának egy másik oldalán.