Készüljünk a BIOLÓGIA érettségire!

Mielőtt a biológia érettségi részleteit megismernéd, az érettségi vizsgák általános tudnivalóiról, szabályairól itt tájékozódj!

Röviden és közérthetően áttekintjük, hogy mire számíthatsz, ha biológiából akarsz érettségizni. Először lássuk a szabályokat, aztán az elvárásokat, majd jöhetnek az írásbeli mintafeladatok és kipróbálhatsz egy-két szóbeli tételt is.
Ha témánként szeretnél gyakorolni, ehhez is segítséget kapsz egy tematikus feladatgyűjtemény révén.

AZ OLDAL TARTALMA:

  I.  Középszintű érettségi vizsga biológiából

      A középszintű szóbeli vizsga értékelése

 II. Emelt szintű érettségi vizsga biológiából

III. Mit kell tudni az érettségi vizsgán?

IV. Írásbeli feladatsorok és szóbeli tételek

  V.Tematikus feladatgyűjtemény a rendszeres készüléshez

I. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA BIOLÓGIÁBÓL

Az írásbeli vizsgán 100, a szóbelin 50 pont érhető el. A két pontszám összeadódik, tehát a maximális pontszám 150.

Az írásbeli vizsga 120 perces, központilag összeállított feladatsorból áll. A megoldást az útmutató alapján a szaktanár értékeli. Az írásbeli feladatsor 80 részfeladatból áll. A feladatsoron belül szerepelhetnek egyszerű (ismeretet felidéző), és problémára irányuló részfeladatok is. Ez utóbbiak kapcsolódhatnak kísérlet leírásához, vagy szöveg, kép értelmezéséhez. A részfeladatok közel 50%-a zárt végű (általában feleletválasztásos) feladattípus. Minden részfeladatra 1 dolgozatpont adható, így összesen 80 dolgozatpontot lehet elérni. A dolgozatpontok számát 1,25-tel szorozva kapjuk meg a vizsgapontok számát. 80 helyes válasz esetén 80∙1,25 = 100 vizsgapont. Tört szám esetén 0,5-től fölfelé, ez alatt lefelé kerekítenek.

A szóbeli vizsga – 30 perces felkészülési idő után – 15 perces feleletből áll. A szóbeli tételsort és a hozzá tartozó értékelési útmutatót a megadott szempontok alapján a szaktanár állítja össze. A témakörök nyilvánosak, a konkrét kérdések nem. Segédeszközként az Állatismeret és a Növényismeret című – vagy más, de ugyanezen ismereteket is tartalmazó állat- és növényismereti – könyv vagy CD, ezen kívül a kísérletekhez szükséges eszközök vehetők igénybe. A tételek száma minimum húsz. A szóbeli érettségi tételek két feladatot tartalmaznak, melyeket A és B betűvel jelölnek.

Az A) feladat a jelentkező választásától függően kétféle lehet.

-  Önálló munkát bemutató felelet (=projektmunka). Ha a vizsgázó ilyet készített és ezt dolgozat formájában összefoglalta, akkor A altételt a vizsgán nem húz. Projektmunkát csak akkor választhat a diák, ha az adott vizsgaidőszakban még tanulói jogviszonyban áll egy középiskolával (az iskola diákja vagy magántanulója). A középiskola befejezése után már nem választható projektmunka. A projektmunkáról szóló részletesebb áttekintést, továbbá néhány példát és tanácsokat is olvashatsz, ha ide kattintasz.

-  Gyakorlati feladat: laboratóriumi vizsgálat (a tételek 50%-a) vagy fajismerethez kapcsolódó feladat (a tételek 50%-a).

  A laboratóriumi vizsgálatok csak a követelményrendszerben leírtak közül kerülhetnek ki (a követelményrendszerről alább még bővebben szó esik). Ezen a weboldalon találod a gyakorlati feladatok listáját. A feladatok többsége laboratóriumi kísérlet. A kísérletek címében kattintható elemeket találsz, a linkek egy-egy vizsgálat lehetséges leírására és értékelési útmutatójára adnak példát. Ezek azonban még ajánlásnak sem tekinthetők, hiszen minden vizsgáztató tanár önállóan állítja össze a feladatokat de csakis a felsorolt témákban.

A fajismerethez kapcsolódó feladat lehet:

- egy növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése segédkönyv segítségével, vagy

- több állat- vagy növényfaj testfelépítésének és ökológiai jellemzőinek összevetése, vagy

- nemzeti park, természetvédelmi terület, ill. az iskolához közeli életközösség élővilágának jellemzése segédanyag (például képanyag – video, dia, fénykép, fajlista, térkép) alapján, segédkönyv segítségével.

A diáknak kell eldöntenie, hogy saját projektmunkát végez és ezt a vizsgán bemutatja, vagy pedig a vizsgán kihúzza az "A" feladatot. Ha projektmunkát választ, az elkészített munkát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig (május elejéig) be kell adni az iskolának. Ha erre a határidőre nem adja be, akkor a szóbeli vizsgán húznia kell az "A" feladatot.

A B) feladatok egy-egy életközeli témafelvetést fogalmaznak meg. A kérdések az ember szervezete és egészsége, valamalint a természet- és környezetvédelem témaköreiből kerülnek ki. Abban biztos lehetsz, hogy az A) és a B) feladat témája egymástól bizonyosan eltér.

Az "A" feladatra 20, a "B" feladatra 25 pontot lehet szerezni.

 

A középszintű szóbeli vizsga értékelése

A) feladat (1): Ha a vizsgázó a projektmunka készítését és bemutatását választotta, akkor a beadott dolgozatra és a munkát bemutató 5–10 perces ismertetőre is 10-10 pontot lehet kapni az alábbi szempontok szerint:

A projektmunka beadott dolgozatának értékelés:

A fölvetett kérdés (probléma) pontos megfogalmazása 2 pont
A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek leírása 2 pont
A megfigyelés / kísérlet eredményeinek rögzítése, megjelenítése, értelmezése
2 pont
Az irodalom (pontosság, célszerűség, hivatkozások) 2 pont
Nyelvhelyesség, tagolás, cím, fejezetcímek pontossága 2 pont

A projektmunka bemutatásának értékelése:

A munka céljának, a téma választásának pontos megfogalmazása

1 pont

A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek bemutatása, a használt szakirodalom áttekintése

5 pont

A tapasztalatok és következtetések lényegre törő összefoglalása

4 pont

 

A) feladat (2): Ha a vizsgázó nem a projektet választotta, akkor a felkészülési idő alatt elvégzi a feladatlapon leírt vizsgálatot, ill. az elemzést, majd a felelet során röviden – kb. 5 perc alatt – ismerteti eredményeit. A felelethez vázlatot készíthet, sőt, a feladat megfogalmazása ezt meg is követelheti. A vizsgázó önállóan fejti ki ismereteit és következtetéseit, a tanár a felelet végén (vagy ha a vizsgázó megakad) kérdéseket tehet föl. A szaktanár az általa előre elkészített értékelési útmutató alapján pontozza a feleletet.

A pontozási útmutató felépítése a következő (a közép- és az emelt szintű szóbeli vizsgán is):

A feladat megértése és helyes elvégzése max. 5-10 pont
Az értékelés tartalmi helyessége max. 10-15 pont

A szaktanár által készített részletes értékelési útmutató a fenti ponthatárok között bontja részpontokra az elvárt teljesítményt.


A B) feladat elvárhatja az egyéni vélemény megfogalmazását is. A feleletet a szaktanár az előre elkészített értékelési útmutató alapján pontozza. Az útmutató alapfelépítése a következő:

Az érvelés alapjául szolgáló tények ismerete max. 20–25 pont
A véleményalkotás módja, ellentétes vélemények összevetése max. 05 pont

A felelet felépítése, nyelvi kifejezőkészség
(az A és a B feladatra együttesen)

max. 5 pont

 

A felelet felépítésének, nyelvi kritériumainak értékelési szempontjai (az emelt szintű szóbeli vizsgán ugyanez érvényes):

Ha a vizsgázó mondandóját önállóan (segítség nélkül) és logikus gondolatmenetbe illesztve, összefüggően és a nyelvhelyesség szabályainak megfelelően adta elő.

5 pont
Ha a gondolatmenet nem alkot összefüggő egészet, de az állítások önmagukban helytállók (például a tapasztalatok és a magyarázatok nem kapcsolódnak egymáshoz). 4 pont
Ha a tényeket és összefüggéseket önállóan nem, de tanári segítséggel pótlólag sikeresen megválaszolta. 3 pont
Ha a tények fölidézése tanári segítséggel is csak részlegesen, pontatlanul sikerült 2 pont
Ha a tanári segítséggel fölidézett tények közt nem vagy alig volt összefüggés. 1 pont
Ha tanári segítséggel sem tudott hozzászólni a témához. 0 pont


 
II. EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA BIOLÓGIÁBÓL

Az írásbeli vizsgán 100, a szóbelin 50 pont érhető el. A két pontszám összeadódik, tehát a maximális pontszám 150. Mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgára központilag kijelölt helyen kerül sor. A vizsgák időpontjáról és helyszínéről a jelentkezőt időben tájékoztatja a hivatal.

Az írásbeli vizsgán 240 perc áll rendelkezésre és a hibátlan megoldással 100 pont érhető el. A feladatsort és a javítási útmutatót is központilag állítják össze és javítása is központilag történik. A feladatlapon az egyes feladatok pontszámait feltüntetik. Az írásbeli vizsgán saját zsebszámológép használható.

A feladatsor két részből áll:

a témakörök egészét lefedő feladatok  80 pont
a vizsgázó által két alternatívából választható feladatcsoport (ezen belül szöveges fogalmazásként megoldandó esszé 10 pont értékben) 20 pont

A "témakörök egészét lefedő feladatok" nem azt jelenti, hogy az összes nagy biológiai téma szerepel a feladatsorban. A feladatlapok összeállítói szabadon értelmezik ezt a szófordulatot, így előfordult már, hogy az állattan teljesen hiányzott. A mindenható (és felelőtlen) feladatkészítők szerint az állatok nem tartoznak a biológia tárgyába.

A szabadon választható feladatok minden évben az alábbi két témakörből kerülnek ki (a két változat azonos feladattípusú és pontszámú):

a) az ember élettana és szervezettana, egészséges életmód;

b) ökológia, környezet- és természetvédelem, növényélettan.

A szabadon választható feladatokkal kapcsolatban sietek hozzáfűzni, hogy a két téma megnevezését a gyakorlatban nem érdemes komolyan venni. A feladatkészítők olykor ezt saját ízlésük szerint értelmezik. Az a) jelű választható feladat volt már egyértelműen mikrobiológiai és molekuláris biológiai témájú, amelyben a húszból összesen 4 pontnyi kérdés vonatkozott az ember biológiájára és egészségére.

A szóbeli vizsga az iskoláktól független vizsgabizottság előtt, központi tételsor alapján zajlik. A vizsga – legalább 30 perces felkészülési idő után – 20 perces feleletből áll. Az emelt szintű vizsga tétele két feladatot tartalmaz, melyekre összesen 50 pont adható (a pontozás részleteit ld. lentebb). Az „A” és a „B” feladat más-más témakörre vonatkozik. A kifejtés sorrendjét a vizsgázó döntheti el, és gondolatmenetét önállóan fejti ki. (Szükség esetén a felkészüléshez zsebszámológép használható, amelyet a vizsgabizottság bocsát rendelkezésre.)

A) feladat:  Megadott témára vonatkozó tétel kifejtése irányító kérdések, szempontok alapján.

B) feladat:  Biológiai problémát tartalmazó forrásanyag (szöveg, táblázat, diagram, ábrák) illetve az abban leírt kísérlet elemzése, értékelése irányító kérdések alapján.

Az „A” feladat értékelésénél a vizsga tartalmára 20 pont, a „B” feladat kifejtésének tartalmára pedig 25 pont adható. A két feladat kifejtésének módjára összesen 5 pont adható, így a szóbeli vizsgán összességében max. 50 pont érhető el. A kifejtés pontozásának szempontjai a középszintű szóbeli vizsgánál leírtakkal megegyeznek. Az emelt szintű szóbeli vizsgákon azonban (a középszinttől eltérően) a tételek értékelési útmutatója is központilag meghatározott, rögzíti a tételekben elvárt tudásanyag összetevőit és az ezekre adható részpontszámokat.


 

III. Mit kell tudni az érettségi vizsgán?

Az érettségi vizsga szabályait tartalmazó jogszabály mellékletében szerepel a tantárgyi követelmények leírása. Itt megtalálhatod a biológia vizsgatárgy részletes követelményeit pdf formátumban. A letöltött dokumentumban táblázatos formában témakörönként olvashatod, hogy mi mindent várhatnak el közép- és emelt szinten. Az egész dokumentum terjedelme meghaladja a nyolcvan oldalt, aminek a végigrágásához kell némi eltökélt türelem. A középszintű vizsgára készüléskor a táblázat középső oszlopában leírtakat kell figyelned. Az emelt szintű vizsgán ezen kívül még a táblázat jobb oldali oszlopában leírtakat is tudnod kell! Ha tehát emelt szintű vizsgára készülsz, akkor a táblázat teljes tartalma vonatkozik rád.

Itt sem fölösleges némi gyakorlatias értelmezés. A táblázatban leírtak tartalomjegyzéknek tekinthetők, olyan fogalmak is megjelenhetnek a vizsgákon, amelyek a dokumentum szövegében nem szerepelnek. 

 

IV. Írásbeli feladatsorok és szóbeli tételek

Próbáld ki! Mintakérdéseket és -feladatokat találsz itt, amelyek megfelelnek a vizsgakövetelményeknek és a hivatalos vizsgaleírásnak.

    Középszintű szóbeli mintatétel 1. (pdf)

    Középszintű szóbeli mintatétel 2. (pdf)

    Középszintű szóbeli mintatétel 3. (pdf)

    Emelt szintű szóbeli mintatétel (pdf)

    Írásbeli mintafeladatsor közép- és emelt szinten (pdf)

 

Az eddigi írásbeli feladatsorok és javítási útmutatóik megtalálhatók az Oktatási Hivatal honlapján, de ott a tantárgyi keresőoldalt évek óta nem frissítik, ezért egyszerűbb, ha az alábbi lista alapján válogatsz és innen letöltöd. A feladatsorok tartalma az Oktatási Hivatal és jogelődjei szellemi tulajdonát képezi.

    2004. évi próbafeladatsorok (1 közép, 1 emelt)

    2005. évi feladatsorok (2 közép, 2 emelt)

    2006. évi feladatsorok (4 közép, 4 emelt)

    2007. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)

    2008. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)

    2009. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)

    2010. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)

    2011. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)

    2012. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)

    2013. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)

    2014. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)

    2015. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)

    2016. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)

    2017. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)

    2018. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)

    2019. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)

    2020. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)

    2021. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)

    2022. évi feladatsorok (5 közép, 3 emelt)

    2023. évi feladatsorok (6 közép, 3 emelt)

    2024. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)



V. Tematikus feladatgyűjtemény

Ha megkezded a felkészülést az érettségi vizsgára, akkor egy-egy téma feldolgozása, megtanulása után célszerű az adott témára vonatkozó gyakorló feladatokat megoldani. Ehhez elsősorban Gőz József kollégám online tematikus feladatgyűjteményét ajánlom. Az oldalon az eddigi érettségi feladatsorok feladatait témánkénti csoportosításban töltheted le. Az oldal minden vizsgaidőszak után frissül az új feladatokkal.