Mi fán terem az érettségi vizsga?

Itt tájékozódhatsz az érettségi vizsgával kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókról. Ez persze nem nagy szó, hiszen sokhelyütt hozzáférhetsz efféle információkhoz. Ami szándékom szerint a lap hasznát adja: nem a jogszabályok száraz, blikkfangos stílusában, hanem közérthető, a diákok számára világos, köznyelvi formában.

A felvételi pontszámítás szabályainak folyamatos frissítését feladtam, az aktuálisan érvényes online pontszámító kalkulátort találsz a felvi.hu erre szolgáló felületén.

A biológia érettségiről bővebben, részletesebben tájékozódhatsz itt nálam a másik oldalon.

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL ÁLTALÁBAN

Legalább öt tantárgyból kell érettségi vizsgát tenni, és az öt közül négy kötelezően előírt:
- Magyar nyelv és irodalom (nemzetiségi nyelvet tanító középiskolákban: nemzetiségi nyelv és irodalom)
- Matematika
- Történelem
- Idegen nyelv (nemzetiségi nyelvet tanító középiskolákban: magyar nyelv és irodalom)
- Az ötödik (vagy esetleg még több) vizsgatárgyat az érettségire jelentkező választhatja meg, ez lehet például a biológia (vagy kémia, fizika, földrajz stb.). Azon tantárgyak közül lehet választani, amelyekből az iskola helyi tanterve szerinti kötelezettségeknek eleget tett a jelentkező. A tanterv szerinti tanulmányi kötelezettségeknek eleget lehet tenni osztályozóvizsgák letételével is.

Ha egy középiskolás diák olyan tárgyból szeretne érettségizni, amelyet az iskolájában nem tanult, akkor az illető tárgyból időben le kell tenni minden tanévre vonatkozóan az osztályozó vizsgákat, így nyerhető el a jog arra, hogy érettségizhessen. A középiskola elvégzése után viszont már jelentkezni lehet érettségire bármely tantárgyból, amelyet Magyarországon valamelyik középiskolában tanítanak, függetlenül attól, hogy ő maga tanulta-e valaha iskolai keretek között a kérdéses tantárgyat.

A legtöbb tantárgyból – biológiából is – írásbeli és szóbeli része van az érettségi vizsgának. Néhány tantárgy középszintű érettségi vizsgája állhat írásbeli és gyakorlati vizsgarészből, vagy csak írásbeli, illetve csak szóbeli/gyakorlati vizsgarészből.

Az érettségire jelentkező diák maga döntheti el, hogy mely tantárgyakból kíván középszinten és melyekből emelt szinten vizsgázni (ld. lentebb), függetlenül attól, hogy az adott tárgyat milyen szinten tanulta. Középszintű felkészülés után is szabadon lehet emelt szintű vizsgára jelentkezni, és fordítva. Egy vizsgaidőszakban azonban egy vizsgatárgyból csak az egyik szinten lehet vizsgázni. Az emelt szint természetesen magasabb követelményeket támaszt, de a felsőoktatásba történő bekerüléshez több vizsgapontot lehet vele szerezni (ld. alább, a többletpontoknál). A felsőoktatási intézmények pedig elvárhatják, hogy hozzájuk a felvételhez emelt szintű érettségi vizsgát kell letenni. Ha ilyen intézménybe jelentkezel, az előírt tantárgy(ak)ból muszáj érettségire jelentkezned emelt szinten.

A jogszabály minden tantárgyból a következő érettségi vizsgafajtákra ad lehetőséget:
- A rendes érettségi vizsga közvetlenül a középiskolai tanulmányok befejezésekor (vagy utána), első alkalommal tett érettségi vizsga.
- Az előrehozott érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok befejezése előtt, egy-egy vizsgatárgyból külön letett érettségi vizsga. A 12. évfolyam előtt is jelentkezni lehet érettségi vizsgára azokból a tantárgyakból, amelyeknek a tanulása már befejeződött vagy a vizsga megkezdéséig befejeződik az iskolában. Megkönnyítheti az utolsó évfolyamban teendő rendes érettségi vizsgát, ha a korábban befejeződő tantárgyból már az előző év(ek)ben levizsgázik valaki.
- A szintemelő érettségi vizsga a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szinten történő megismétlése.
- A kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő, új vizsgatárgyból tett vizsga.
- Az ismétlő érettségi vizsga a korábban már sikeresen letett érettségi vizsga megismétlése egy vagy több tantárgyból, ami a korábbi eredmények javítása érdekében válhat szükségessé.
- A pótló érettségi vizsga a be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő érettségi vizsga folytatása.
- A javító érettségi vizsga a sikertelen érettségi vizsga megismétlése.

Érettségi vizsgaidőszakok

Évente két időszakban tehető érettségi vizsga.

A tavaszi vizsgaidőszakban az írásbeli vizsgákat májusban, a szóbeli vizsgákat pedig júniusban tartják. A pontos időpontokat évről évre miniszteri rendelet szabja meg, amely a közoktatásért felelős minisztérium honlapján jelenik meg, aztán persze sokhelyütt megtalálható. Erre a vizsgaidőszakra az összes középiskolában és az Oktatási Hivatalban is lehet vizsgára jelentkezni február 15-ig. Ha középiskolás vagy, a tavaszi vizsgaidőszakban csak a saját iskoládban jelentkezhetsz érettségire, és középszinten a vizsgát is ott teszed le mindazon tantárgyakból, amelyeket az iskoládban tanítanak.

Az őszi vizsgaidőszakban az írásbeli vizsgákat októberben, a szóbeli vizsgákat pedig novemberben tartják. A pontos időpontokat évről évre szintén miniszteri rendelet szabja meg. Az október-novemberi vizsgaidőszakra csak az Oktatási Hivatalban és egyes meghatározott iskolákban, az úgynevezett kijelölt középiskolákban lehet jelentkezni szeptember 5-ig.

Az érettségi vizsga szintjei

Itt is leírom, hogy az érettségire jelentkező maga döntheti el, hogy mely tantárgyakból kíván középszinten és melyekből emelt szinten vizsgázni, függetlenül attól, hogy az adott tárgyat milyen szinten tanulta. Középszintű felkészülés után is szabadon lehet emelt szintű vizsgára jelentkezni, és fordítva. Egy vizsgaidőszakban azonban egy vizsgatárgyból csak az egyik szinten lehet vizsgázni. Az emelt szint természetesen magasabb követelményeket támaszt, de a felsőoktatásba történő bekerüléshez több vizsgapontot lehet vele szerezni (ld. alább, a többletpontoknál).

A középszintű érettségi vizsga lebonyolítását a középiskolák végzik, és a helyszínük is az iskola. Persze, minden iskola csak azokból a tantárgyakból szervez vizsgát, amelyet az intézményben tanítanak. Az írásbeli feladatlap és az értékelési útmutató központilag készül, a dolgozatok javítását azonban az iskola szaktanára végzi. A szóbeli vizsgákat az iskola tanáraiból, és egy, az iskolában nem tanító elnökből álló érettségi vizsgabizottság előtt teszik le a diákok. A szóbeli vizsga tételeinek összeállítására vonatkozóan a jogszabály előírásai érvényesek, de a konkrét tételeket az iskola tanárai állítják össze. A vizsgák értékelését, pontozását (a jogszabályban megadott szempontok alapján) a vizsgabizottság tagjai, tehát a szaktanárok végzik.

Az emelt szintű érettségi vizsga úgynevezett külső vizsga, tehát a felkészítő iskolától és tanáraitól független. Az emelt szintű írásbeliket az iskolában vagy kijelölt külső helyszíneken kell írni, tantárgyanként a középszintű írásbelivel azonos időpontban. Az írásbeli dolgozatokat olyan független értékelők javítják, akik a tanulót nem ismerik.

Az emelt szintű szóbeli vizsga tantárgyanként más-más időpontban, külön-külön, külső tantárgyi bizottság előtt zajlik. A bizottságok tagjai nem tanítanak a vizsgázók iskolájában. Az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgák időpontja minden vizsgaidőszakban megelőzi a középszintű szóbeli vizsgákat.

Az emelt szintű írásbeli és szóbeli vizsgák helyszínéről és időpontjáról mindenkit külön levélben tájékoztat a Kormányhivatal. Lehet, hogy a levél csak az utolsó előtti pillanatban érkezik, de - ha valóban szabályosan jelentkeztél - megérkezik. Telefonon vagy ímélben akkor érdemes a Kormányhivatalnál érdeklődni, ha az írásbeli vizsga előtt két héttel még nem kaptad meg a levelet.

Az érettségi vizsga értékelése

Vizsgatárgyanként külön értékelnek. Az elégséges osztályzatnak két feltétele van: egyrészt el kell érni az összes pontszám 25%-át, másrészt az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen külön-külön is legalább 12%-os teljesítményt kell nyújtani.

A vizsgán elért pontszámot az elérhető összpontszám százalékában fejezik ki. Az érettségi bizonyítványba a százalékérték és az ennek alapján kiszámított osztályzat is belekerül. Hangsúlyozni kell, hogy emelt szinten az egyes osztályzatok ponthatárai (az elégséges kivételével) lényegesen alacsonyabbak, mint középszinten.
Talán nem fölösleges megemlíteni, hogy az érettségi bizonyítványba elégtelen osztályzat nem írható be. A dokumentumot tehát csak akkor adják ki, ha a fönt felsorolt tantárgyakból legalább elégséges osztályzatot sikerült szerezni.

Az érettségi vizsgáról, a felvételi jelentkezésekről és a továbbtanulásról egyéb ügyekben az Oktatási Hivatal honlapján, a "Köznevelés" menün belül az "Érettségi" menüpontban tájékozódhatsz.