Az
oldal megtekintéséhez az Internet Explorerben engedélyezd az ActiveX
vezérlőt!
Ne
gondold, hogy valami misztikus
ördöngösség az
érettségi vizsga eseménysora!
Tudom persze, a legtöbben főleg amiatt aggódnak:
készülés (úgynevezett tanulás
)
nélkül nem mondható bombabiztosnak a
vizsga sikere. Ezt a kérdést egyszerűen
elintézhetjük: való igaz, a
vizsgára készülni kell.
(Hogyan?
Katt!)
Ez
az oldal nem is erről szól,
hanem – ahogy a címben
ígértem – a gyakorlatias megközelítést helyezi előtérbe. Az
itt előkerülő szempontok többsége
egyébként
bármilyen más érettségi
vizsgára vonatkozhat, nem csak a
biológiára.
Mielőtt hozzáfognál az alábbiak végigböngészéséhez, előtte feltétlenül ismerkedj meg a biológia érettségi vizsga lényegével, ide kattintva!
Íme néhány kérdés az ezernyi lehetséges közül. Kattints a kérdésekre, s megkapod a választ!
Mit csináljak a vizsga előtt? Mit vigyek magammal?
A vizsga előtti éjszaka mindenesetre aludj, próbáld kipihenni magad.
Jól teszed, ha előző nap/este előkészítesz mindent, amit vinned kell, illetve vinni akarsz:
- Minden érettségi vizsgára: toll, ceruza (legalább 2-2 db, mivel kifogyhat), zsebkendő, étel, ital, esetleg egy pulóver (ld. a következő kérdésnél).
- A közép- és az emelt szintű írásbeli vizsgára is vigyél magaddal számológépet, de csak olyat, amely szöveges adatok tárolására nem alkalmas!
- Az iskoládon kívül szervezett (emelt szintű és a Kormányhivatal által szervezett központi középszintű) írásbeli és szóbeli vizsgákra fényképes igazolvány (személyi v. útlevél v. jogosítvány) szükséges! Ha ezek valamelyikét nem tudod bemutatni a helyszínen, nem vizsgázhatsz. Volt már rá példa az én praxisomban is, hogy az igazolvány nélkül megjelent vizsgázót nem fogadhattuk. Nagyon megsértődött.
A felkészüléshez üres papírt mindenütt adnak, de - ha téged megnyugtat - vihetsz magaddal saját papírt is. Ezt a készüléshez úgysem használhatod, viszont a vizsga után hajtogathatsz belőle papírrepülőt☺. A biológia írásbeli vizsgákon a feladatlapra kell írnod, s ha ezen nincs elegendő hely (pl. egy szöveges megoldás befejezéséhez), akkor csak a felügyelő tanártól ott kapott, pecsétes lapokra dolgozhatsz. Ezért ne sértődj meg, puska lehet az otthonról hozott papírokon.
Milyen göncöt húzzak magamra, mielőtt vizsgázni indulok?
Az írásbelire mindegy, hogyan öltözöl fel, bár a középiskolai tanulmányokat záró, iskolai vizsgán a suli általában elvárja az ünnepi öltözéket. Ezzel együtt is javasolható, hogy rétegesen öltözz: ha a vizsgateremben meleg van, legyen mit levenni. Ha kint kánikula van, és a vizsga helyszínét nem ismered, akkor vigyél magaddal a táskádban egy pulóvert, mert előfordulhat, hogy a vizsgaterem egy hűvös szuterénben van, s órákig egy helyben ülve és vacogva nehéz a feladatra koncentrálni.
Minden szóbeli vizsgán alkalmi (ünneplő) öltözéket ajánlatos viselni. A vizsgáztatók is valószínűleg megtisztelik a vizsgázókat azzal, hogy normálisan felöltöznek, te is add meg a rangját az alkalomnak. A vizsgabizottság tagjaira ajánlatos jó benyomást tenni, s ennek része a külső megjelenés is. Az öltözet szolid legyen! Ne ezen a helyen akard hódolóid táborát kacér vagy extravagáns szerelés bemutatásával gyarapítani. Ne itt próbálgasd a csábításnak olyan kifinomult trükkjeit, amelyek a kihívó öltözéken alapulnak! Jól emlékszem egy esetre, amikor a csinos vizsgázó hölgy áttetsző anyagú, mély dekoltázzsal ellátott, és a köldökét-derekát szabadon hagyó blúzban, továbbá rövidke miniszoknyában, szokatlanul élénkre sminkelt orcával érkezett. Rajtam kívül két idősödő, konzervatív beállítottságú tanárnő volt a bizottságban ‒ az öltözék a vizsgán nem aratott átütő sikert. Mindemellett az is fontos, hogy a ruházat és a cipő kényelmes legyen. Előfordulhat, hogy a folyosón hosszan kell várakozni, majd pedig a vizsgateremben is másfél órát eltölteni. Egy divatos és csinos, ám a lábat szorító tűsarkú cipőben ennyi idő alatt csillagokat láthatsz a fájdalomtól, irigyelni fogod az inkvizíció megkínzott áldozatait. Ez pedig megnehezíti, hogy arra koncentrálj, amire az adott helyszínen éppen kéne.
Honnan tudom meg, hogy mikor kezdődik a vizsga?
A központilag szervezett vizsgák (az összes emelt szintű, illetve a nem iskolai szervezésű középszintű vizsgák) esetén előtte időben levelet kapsz a hivataltól, de az írásbeli vizsgák időpontját az Oktatási Hivatal honlapján (http//www.oktatas.hu), a Köznevelés >> Érettségi oldalon is megtalálhatod. Az iskolai vizsga előtt az osztályfőnök szintén időben elárulja az időpontot.
Mikor induljak el a vizsgára?
Ha a vizsga helyszínét nem ismered jól, akkor előtte néhány nappal derítsd fel, nehogy az éles helyzetben eltévedve törjön rád a frász: "hogy a francba fogok odatalálni a kezdésig hátra levő 10 perc alatt?" ! Indulj el korán, hogy a megadott időpont előtt biztosan odaérj akkor is, ha az elátkozott körülmények ellened esküsznek. Hidd el, ha lerohad alattad a busz, a vizsgabizottság nem küld érted taxit. Ha kiadós dugóba keveredsz kocsival, nem jön a jótündér, hogy gondoskodjon az autódról, amíg te a dugó fölött angyalszárnyon átsuhanva a vizsga helyszínére sietsz. Sőt, a vizsga kezdését sem halasztják el miattad. Indulj el időben!
Mi legyen, ha mégis elkésem?
Hm, az baj. Az írásbelire udvariasan osonj be és jelentkezz a felügyelő tanárnál. De ez csak próbálkozás lehet, a jogszabály ugyanis szigorú. Ha valaki elkésik, és késését igazolja (!), akkor a vizsgázó számára két alternatív megoldásra van lehetőség:
- Pótló vizsgát tehet a következő vizsgaidőszakban.
- Az adott vizsgaidőszakban az írásbeli helyett is szóbeli vizsgát tehet (ez esetben legalább nem kell hónapokat várni); ha az igazgató így dönt. A szóbeli vizsgán kétszer húz tételt, aki így járt.
Ha az emelt szintű szóbelin a számodra előírt időpontra nem érsz oda, semmiképp se kopogj be a vizsgaterem ajtaján. Ha sokat késel, akkor várd meg, amíg az éppen vizsgázó sorstársad kijön a vizsgateremből, s akkor udvariasan jelezd a bizottságnak, hogy megérkeztél. Az emelt szintű szóbelin egyébként nehéz elkésni, mivel egy-egy időpontra több vizsgázót hívnak be. Ha tehát valaki később érkezik, behívnak helyette egy másik pályázót, s a később érkező utóbb kerül sorra. Ha azonban annyit késel, hogy már a következő turnus tagjai kerülnek sorra, akkor nehezebb a helyzet: a tantárgyi bizottság kegyeiben bízhatsz...
Mi legyen a vizsgán a mobiltelefonnal?
Az írásbeli és a szóbeli vizsga előtt is kapcsold ki! Az elnémítás nem elegendő, hiszen ha a vizsga közben rezegni kezd, csak zavar, fölvenni úgysem tudod, mert akkor kizárhatnak a vizsgáról.
Mi a puskázás legeredményesebb módja az érettségi vizsgán?
Na, arról lebeszéllek, hogy puskázással próbálkozz akár az írásbelin, akár a szóbelin. Ha elkapnak, kínos procedúrának nézel elébe (jegyzőkönyv, tárgyalás stb.). A középszintű vizsgák ahhoz elég könnyűek minden tárgyból, hogy a középiskola elvégzése után bárki eredményesen letegye, az emelt szintű vizsgákon pedig nagyon alacsony az elégséges osztályzat alsó határa, szinte lehetetlen alulmúlni. Hosszú parkolópályára kényszerülsz, ha a puskázás miatt kizárnak: a legközelebbi vizsgaidőszakban jelentkezhetsz újra.
Lehet-e enni/inni az írásbeli vizsga közben?
Lehet, sőt, szokás. A
legtöbben nem tudunk
vizsga előtt
kiadósan étkezni, mert az izgalom miatt nem megy
le a falat a torkunkon. Amikor
azonban elkezdi az ember a feladatokat megoldani, kissé
megnyugszik, s korogni
kezd a gyomra. Már ez sem kellemes, ám
különösen előnytelen, ha az éhségtől olyan hangosan korog a gyomrunk,
kopog a szemünk, hogy a
többiek figyelmét is magára vonja. A fő
tanács tehát: vigyél magaddal
enni- és innivalót! Lehetőleg ne
fokhagymás kolbászt
vagy
érett sajtot,
esetleg a kedvenc
spenótfőzelékedet nejlonzacskóban!
Egyrészt nem biztos, hogy mindenki szereti
ezeket az illatokat, másrészt könnyen
beszennyezhetik a feladatlapot meg a
ruházatot. Ezen kívül az eledel NE
csörgős-zörgős műanyag csomagolású legyen, aminek a
kibontásakor a halottak is
fölébrednek a zajra. Legjobb a
csokoládé, ez
gyorsan elfogyasztható, azonnal oltja az
éhséget és energiát ad. Az
ital
feltétlenül visszazárható
kupakos legyen,
és ivás után mindig zárd is vissza, mert különben könnyen
lehet, hogy egy ügyesen koordinált
könyökmozdulattal a szomszédod vagy a
magad dolgozatára sikerül borítani.
Utána
aztán szomjazhatsz. Veszélyesek a
szénsavas italok is. A kupak lecsavarásakor a
palackban a folyadék könnyen fölhabzik
és az öledbe özönlik,
ami számos
kényelmetlenség forrása lehet
‒ ezeket
most nem részletezném.
Kimehetek-e a mosdóba az írásbeli vizsga közben?
Persze, hogy kimehetsz. Mégis azt ajánlom, hogy a helyszínre érkezve, még a vizsga elkezdődése előtt keresd fel a mosdót, hogy aztán minél kevesebbszer kelljen erre gondolni. Ha a vizsga során mégis ki kell menni, ne tartsd vissza. A WC-használatra irányuló késztetés ugyanis leköti a figyelmed, nem tudsz rendesen összpontosítani a feladatra. Dolgozatírás közben tehát ‒ ha szükséges ‒ menj ki. Ilyen esetben az összes dolgozatpapírodat (feladatlapot, piszkozatokat) le kell adnod a felügyelő tanárnak, s ezeket akkor kapod vissza tőle, amikor a mosdóból visszajössz. Persze, a mosdóban töltött idő is beleszámít a megoldás időtartamába.
Az írásbeli feladatsort az elejénél kezdve a feladatok sorrendjében oldjam meg, vagy lehet másként is? Esetleg az esszével kezdjem, vagy ezt hagyjam a végére? Egyáltalán: hogy osszam be az időmet?
Mindenképp
azt ajánlom, hogy a feladatlap kézhez vétele után NE essél neki azonnal
az első feladatnak, mint a
bolond tehén a borjának. Nézd
végig, böngészd át az
egész feladatsort, erre ne
sajnálj pár percet! A megoldást azzal
a feladattal kezdjed, amelyik a
legkönnyebbnek ígérkezik!
Aztán folytasd a második legkönnyebbel,
és így
tovább... Így elkerülhető az
olyanféle bosszantó taktikai hiba, hogy hosszan
eltotojázol például egy
néhány pontot érő
populációgenetika
számolással (amit
végül esetleg mégsem sikerül helyesen
megoldani), viszont nem marad időd valami
pofonegyszerű feleletválasztásra, amelyet
egyébként problémamentesen meg
tudnál
oldani, s ezért vesztesz további 10 pontot.
Körülbelül félóránként-óránként szánj néhány percet a pihenésre (evés, ivás, WC) a dolgozat megírása közben is! Vedd tudomásul, nem lehet órákig egyfolytában koncentrálni! Többet veszítesz, ha másfél-két órás megfeszített igyekezet után, a lankadó figyelem miatt lassabban haladsz vagy elrontasz valamit, mint ha néha pihensz egy-egy kicsit.
Az írásbeli vizsgadolgozat megírását mindenképpen azzal fejezd be, hogy megoldásaidat ismételten átnézed! Ezt ne mulaszd el. Ilyenkor az a legnagyobb veszély, hogy a kérdéseket nem értelmezi újra az ember. Lehetséges ugyanis, hogy első olvasásra nem is a kérdés valódi értelmét hámoztuk ki. Nagy baj, ha a korábban leírt válaszhoz illesztjük a kérdés értelmezését. Pedig ez az ösztönös késztetés lényege! Törekedj rá, hogy szűz szemmel próbáld újraolvasni a kérdéseket, gondosan értelmezd őket újra. A sokéves tapasztalat alapján a hibásan megválaszolt kérdések utólagos, figyelmes elolvasása után a hibázó diákok jelentős része ekkor immár tudná a helyes választ ‒ de már késő...
Mit tegyek, ha a feladatlapon nincsen elegendő hely a megoldásom leírására? Vagy, ha utóbb rájövök, hogy javítanom kéne, de arra már nem maradt hely?
Ha valamelyik feladat megoldása nem fér el a feladatlapon rendelkezésre álló helyen, kérj külön lapot a felügyelő tanártól (üres lapok minden teremben bőségesen rendelkezésre állnak, ezek piszkozathoz, számoláshoz is kérhetők). Ha a feladatlapon elkezded a megoldást, de nem ott fejezed be, akkor a félbemaradó válasz végére jól láthatóan írd fel, hogy "folytatás a tisztázati lapon"! Ha pedig a rossz megoldást áthúzod, de a helyes megoldásnak nem marad hely, akkor írj valami ilyesmit: "megoldás a tisztázati lapon". E nélkül ugyanis a javító esetleg észre sem veszi, hogy megoldásodnak egy másik lapon folytatása van (illetve, hogy az áthúzott részen kívül van egy igazi megoldás is) ‒ és a feleleted kijavítatlan marad. Ha mégis ez következne be, akkor utólag, felülbírálati kérelem formájában lehet kérni az újrajavítást. (De az ezzel járó huzavonát érdemes inkább elkerülni.)
Ezen kívül milyen praktikus szempontokra érdemes odafigyelni az írásbeli feladatok megoldásakor? Milyen íróeszközt használjak? Szabad-e javítani az írásbeli dolgozatban?
A legtöbb feladattípushoz nem szükséges speciális technikai szempontot figyelembe venni. A jogszabály szerint kék vagy fekete színű tollal kell írni (rajzot szerkeszteni ceruzával is szabad, de a biológia érettségin nincsen ilyen rajzolnivaló). Próbálkozni esetleg lehet ceruzával, de a végleges megoldást tollal kell leírnod!
Külön említsük meg a feleletválasztásos feladatokat, amelyekben egy-egy kérdésre a megadott válaszalternatívák közül kell kiválasztani a megfelelő(ke)t. Ezeknél általában a helyes megoldások betűjelzését kell leírni. A feleletválasztásos feladatok másik típusa az igaz-hamis, amelyekben azt kell eldönteni, hogy a felsorolt állítások közül melyik igaz, melyik hamis. Mindenféle feleletválasztásnál alapvető, hogy megoldatlanul hagyni nem szabad, hiszen nincs vesztenivaló: ha nem írsz választ, biztosan pontot veszítesz, ha viszont a szóba jöhető megoldások közül beírsz valamit, eltalálhatod a helyes megoldást. Szinte mindig akad egy-két olyan válasz, amelyről könnyen eldönthető, hogy hülyeség, ezért csak a többi alternatívát kell mérlegelni. Ügyelj, hogy annyi betűt írj le megoldásnak, ahány üres négyzetet elhelyeztek a feladat mellé. Ha a két elvárt betű közül csak az egyiket írod le, esetleg egyáltalán nem kapsz pontot! Figyelj arra is, hogy betűid jól olvashatók legyenek. Ha nyomtatott nagybetűd B-nek és D-nek is nézhető, mert a D-nek behorpad a hasa, akkor jó eséllyel nem fogadja el a javító sem B-nek, sem D-nek.
Az esszével a következő kérdés foglalkozik.
Ha munka közben rájössz, hogy valamit eltévesztettél, javíthatsz. Nagyon figyelj azonban rá, hogy egyértelműen derüljön ki, melyik a végleges megoldásod. Ha nem dönthető el, hogy melyik az igazi válaszod, akkor egyiket sem fogadják el. Legjobb, ha a hibás válaszodat áthúzod és melléírod az újat. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy amit áthúztál, az tényleg érvénytelen: nem kapsz rá pontot akkor sem, ha helyes.
Az emelt szintű írásbeli vizsgán mit csináljak az esszéfeladattal?
Először is döntsd el, hogy a feladatsor végén levő két alternatív esszés feladat közül melyiket választod: ezek 20 pontot érnek, tehát lényeges lehet a választás. A választható feladatok közül az első az ember biológiája és egészsége témáira vonatkozik, a másik pedig az ökológia, környezetvédelem, növényélettan tárgyköreire. Azt válaszd, amelyiket nagyobb eséllyel tudod jól megoldani. Mindkettőt nem érdemes kidolgozni, mert nem jár érte pluszpont. Sőt, akár pontot is veszíthetsz. A javítók számára ugyanis az az előírás, hogy amennyiben a vizsgázó mindkét esszéfeladatot megoldja, akkor csak az "A" változat, vagyis az emberre vonatkozó feladat megoldását értékelhetik.
Megszívlelhető tanulságul közreadok egy szomorú történetet. Az egyik vizsgázó elkezdte megoldani az első esszés feladatot, eljutott vele addig, hogy néhány kérdést megválaszolt. Meggondolta magát, hátralapozott, jobban megtetszett neki a másik választható feladat. Kidolgozta rendesen, kb. 16 pontot ért volna el vele. Az elsőt azonban nem húzta át, így a javító tanárnak azt kellett értékelnie. 12 pontot bukott a vizsgázó ezzel a figyelmetlenséggel. A javítás után felülbírálati kérelmet adott be, de a felülbíráló sem dönthetett másként.
A szövegesen megoldandó feladatoknál (az esszénél, és ezen kívül néhány más, kisebb feladat is lehet ilyen) arra kell nagyon ügyelni, hogy a feladat összes kérdésére válaszolj! Az esszékérdés megoldásában különösen gyakori hiba, hogy a fogalmazás írása közben a vizsgázó figyelmét elkerüli egyik-másik kérdés, amely így megválaszolatlan marad. Az ilyen hiányosság leginkább úgy kerülhető el, ha az esszé kifejtésekor a kérdések sorrendjében haladsz, és közben mindig kipipálod a megválaszolt kérdést. A megoldások átnézésekor megint minden kérdést egyenként vegyél sorra, és az esszédben keresd meg, hogy tényleg rendesen megválaszoltad-e.
Talán érdemes megemlíteni, hogy a dolgozat javításakor a tanár a stílust nem értékeli, de lényeges, hogy a fogalmazás világos legyen. Ha egyazon dologban egymásnak ellentmondó állításokat írsz le, nem fogsz pontot kapni akkor sem, ha állításaid egyike helyes. Ugyanígy jársz akkor is, ha fogalmazásod félreérhető.
Gyakorold időben és minél többet a különböző feladattípusok megoldását, ebben segítséget kaphatsz egy jó feladatgyűjteménytől!
Milyen információi vannak rólam az írásbeli dolgozatok javítóinak?
Az iskolai középszintű vizsgadolgozatra a nevedet és az osztályodat is fel kell írnod, így a javító tanár ismerhet. Az emelt szintű vizsgadolgozatra a nevet felírni tilos! Az összes vizsgázó kap egy-egy külön kódszámot, amelyet a dolgozat minden oldalának tetejére fel kell írni. Csak a kijavítás után fogják a kódhoz a neveket hozzárendelni. A javítótanárok tehát teljesen névtelen dolgozatokat javítanak, a neved kizárólag a javítás teljes befejezése után kerül a dolgozatra és a borítékra.
Az Oktatási Hivatal az emelt szintű érettségi dolgozatokat úgy osztja be, hogy a javítótanárok biztosan ne kaphassák meg a saját tanítványuk dolgozatát javításra.
Érdemes-e az írásbeli dolgozatot a javítás után megnéznem?
Igen,
ha tétje van, feltétlenül
tekintsd meg! A dolgozat megírása
után (általában a következő naptól) a feladatsor és a javítási
útmutató
az Oktatási
Hivatal honlapján elérhető. A dolgozat
megtekintése előtt
célszerű megbeszélni egy
hozzáértővel (például egykori biológiatanároddal, ha megbízol benne),
hogy a
javítási útmutató
alapján az egyes kérdésekre adott
válaszaid (amire emlékszel) hány
pontot érnek. A megtekintés helyszínén
másoltasd le a dolgozatodat
(általában fizetni kell érte), vagy fényképezd le (a jogszabály ezt
kifejezetten lehetővé teszi!)
és a másolat alapján
kérj tanácsot a
hozzáértőtől, mely megoldásaid
javítása vitatható. Ha nincs
megbízható tanácsadó ismerősöd, akkor magad
mérlegelj. A felülbírálati
kérelmet gyorsan,
legkésőbb a következő munkanapon be kell adni (később nem fogadhatják
el), tehát nem
érsz rá sokat gatyázni. A
beadványban csak a vitatott feladatokra vonatkozó
észrevételeket kell leírni,
minél tömörebben, de azért világosan. Arra számíts, hogy a
felüljavító tanár kezét is köti a javítási útmutató.
Vigyázz! Ha érdemtelenül is kaptál pontot a téves javítás következtében, akkor pontvesztés is lehetséges a felülbírálat során - szép számban volt már példa erre is!
A szóbelin honnan tudom, hogy mikor kerülök sorra? Ha odaértem, bekopogjak a vizsgaterem ajtaján, vagy szólítanak majd? Ha bemegyek, mit mondjak, hogyan köszönjek?
Szólítanak majd. Az iskolai középszintű vizsgát illetően: megmondják előre, hogy mikor fognak behívni.
A központi (tehát nem iskolai) közép- és emelt szintű szóbeli vizsgák esetén egy-egy időpontra több vizsgázót hívnak be, s őket a bizottság lista alapján szólítja a terembe. Ha a helyszínre érkezéskor bizonytalan vagy, ez még nem ok arra, hogy hangos műsort csinálj. Legfeljebb akkor kopogj be diszkréten a vizsgaterembe, ha késve érkezel és senkit nem találsz a várakozásra kijelölt helyiségben.
Amikor benyitsz a vizsgaterembe, kedves "Jó napot kívánok!"-kal köszönj. Lehetőleg ne mondd, hogy "Csókolom!", a foghegyről odavetett "Jónapot!" pedig udvariatlanságnak számít (ez egyébként általános jólneveltségi szabály, a vizsgaszituációtól függetlenül). Ne nyújts előre kezet kézfogásra a vizsgabizottság elnökének és tagjainak akkor sem, ha te vagy egyedül nőnemű. Ha az elnök kezet nyújt, akkor viszont fogadd el. (Emlékeztetőül: kézfogás közben a partner szemébe nézünk.)
Ehetek-e, kimehetek-e a mosdóba a szóbeli vizsgán?
Mi történik, ha a tételhúzás után, felkészülés közben kellene kimennem?
Ami az evést illeti: a felkészülés közben ehetsz, persze. Itt ugyanaz érvényes, mint amit ezzel kapcsolatban az írásbeli vizsgánál föntebb már leírtam.
Az iskolai középszintű szóbeli vizsgán, amikor egymás után több tantárgyból vizsgázol, kimehetsz a vizsgahelyiségből akkor, amikor az egyik feleletet befejezted, és még nem húztad ki a következő tantárgyból a tételt. A tétel kihúzása után, felkészülés közben elvileg már nem mehetsz ki.
A központi szervezésű (nem iskolai) közép- és emelt szintű vizsgákon, ahol csak egyetlen tantárgyból teszel vizsgát, a tétel kihúzása után a teremből már nemigen mehetsz ki. Ezért nagyon fontos, hogy keresd fel a mosdót, mielőtt behívnak. Ha mégis elkerülhetetlen, hogy a tétel kihúzása után, felkészülés közben kimenj, akkor ne csodálkozz, hogy a bizottság tagjai kényszeredetten, tanácstalanul pislognak egymásra és tanakodni kezdenek. Végül ‒ a tapasztalat szerint ‒ azt a megoldást kínálják fel, hogy valamelyikük kikísér a WC-re, nehogy segítséget vegyél igénybe odakinn. Ezért ne neheztelj, egyébként ki sem engedhetnének.
Eldönthetem-e a szóbelin, hogy a tételben szereplő kérdésekre milyen sorrendben válaszolok?
Igen. De ügyelj rá, hogy a tételben szereplő összes kérdésre válaszolj ‒ ha tudsz! A vizsgabizottság tagjainál megvan ugyanaz a tétel, amit te kihúztál, és a helyes megoldások is, a kérdések sorrendjében.
Kell-e figyelnem a szóbeli vizsgán az időbeosztásra?
Igen! A jogszabály szerint a középszintű szóbeli vizsga nem tarthat 15 percnél tovább vizsgázónként. Az emelt szintű szóbeli vizsga legfeljebb 20 percig tarthat. Ügyelj, hogy ennyi időbe minden mondandód beleférjen!
El kell mondjam, nem egyedi eset, hogy egy-egy vizsgázó a szóbelin mindent el akar mondani, ami csak eszébe jut az adott kérdéssel kapcsolatban. Így ki lehet csúszni az időből! Nem egyszer fordult már elő, hogy kitűnő felkészültségű diák nem kaphatott maximális pontszámot, mert annyit beszélt (a kérdéshez nem tartozó dolgokról), hogy az utolsó kérdés(ek)re nem maradt ideje.
Attól egyáltalán nem kell megijedni, ha hamar a végére érsz a tétel kifejtésének. Egyes tételek sokkal gyorsabban megválaszolhatók, mint mások. Ha bizonytalan van tudásodban (vagy esetleg biztosan hiányosnak érzed azt), akkor se próbáld a téma agyonbeszélésével kitölteni a vizsga időtartamát. Attól, hogy jó csevegőként nem esik nehezedre több oldalról megközelítve hosszan beszélni (esetleg locsogni) valamiről, még nem kapsz több pontot. Jobban jársz, ha időt hagysz arra, hogy a vizsgáztató kérdezzen.
Mi lesz velem, ha eltévesztek valamit a szóbelin, nem jut eszembe egy cucc? És ha olyat kérdeznek, amiről nem hallottam még soha?
Remélhetőleg
nem húznak érte karóba azonnal☺.
Fontos
taktikai tanács, hogy olyanról
beszélj, amit tudsz. Ha a tételben szereplő
kérdések
egyikét-másikát nem tudod
megválaszolni, akkor ‒ de csak
akkor! ‒ az ilyen kérdés(eke)t
lépd át
említés
nélkül. A vizsgabizottság majd a végén rákérdez a megválaszolatlanul
hagyott kérdés(ek)re. Amíg azonban rá nem
kérdeznek, semmiképpen se szögezd le, hogy "azt nem tudom, hogy...".
Ne fogj hozzá magyarázkodni, sopánkodni, hogy "jaj, de hülye
vagyok!", "nekem már úgyis mindegy..." stb. Ha a
vizsgáztató valamely kérdésére
nem tudod a választ, intelligensen hallgass, bölcsen
pislogj. Ne mentegetőzz, ne panaszkodj
kétségbeesetten fej- vagy hasfájásra, családi
problémákra, a nagymama betegségére, a zord időjárásra, az éppen most
érkező melegfrontra, esetleg arra, hogy "...pedig ezt reggel még
hibátlanul tudtam, csak most nem jut eszembe". Mindez nem lesz elég
hiteles, márpedig lényeges volna, hogy jó benyomás keletkezzen rólad.
Ha szóban olyan kérdést kapsz, amiről fogalmad sincs, akkor próbálj pár másodpercig intelligens arckifejezéssel úgy tenni, mint ha gondolkodnál, majd komoly tekintettel nézz a bizottságra és valld be, hogy sajnos nem tudod. Ilyenkor egyébként még jó esély van arra, hogy megpróbálnak rávezetni a helyes válaszra.
Ha egy feladat felsorolást vár el, akkor a felsorolás előtt ne mondd, hogy hány tagú lesz majd a lista, hátha nem jut eszedbe mind.
Mit tegyek, ha a vizsgáztató sokat beszél, nem hagy szóhoz jutni?
Tűrd békésen, és igyekezz udvariasan magadhoz ragadni a szót, pl. így: "...köszönöm, azt már tudom, hogy..." vagy: "...köszönöm, akkor folytatnám..." stb.
Tudja-e a szóbeli vizsgabizottság, hogy melyik iskolából jöttem, mennyire voltam jó- vagy rossztanuló a középsuliban? Tudnak-e arról, hogy mennyire sikerült az írásbeli dolgozatom, hogy mit rontottam el benne?
A középiskolai tanulmányokat záró iskolai középszintű szóbeli vizsgán természetesen a vizsgáztató tanár ismeri a dolgozatodat, hiszen ő maga javította.
A központi (közép- és emelt szintű) szóbeli vizsgákat illetően viszont az összes kérdésre NEM a válasz. A Kormányhivatal vizsgabizottságának irataiban csak az azonosításhoz szükséges legfontosabb személyes adataid szerepelnek. Nem tudhatják azt sem, hogy melyik iskolába jártál. Javaslom, hogy ne is tegyél erre utalást a vizsga során, ne viseld a ruhádon az iskola jelvényét stb. Lehetséges ugyanis, hogy a vizsgabizottság valamely tagja a kérdéses iskolát nem kedveli, és kiszámíthatatlan, hogy ez milyen következménnyel járhat...
Korrigálhatom-e a szóbeli vizsgán, amit az írásbeli dolgozatban elrontottam?
Nem.
Izgulós, lámpalázas vagyok. Egyedül maradhatok-e a vizsgabizottsággal a szóbelin, hogy más ne hallja, ha bénázok?
Sajnos nem. Ilyen opció nem kérhető és nem is teljesíthető. Csak akkor fordulhat elő, ha véletlenül éppen utolsóként vizsgázol, s ezért a többi diák már távozott.
Amikor végre kiszabadulok a szóbeli vizsgáról, mit mondjak a kint várakozóknak, akik csak később kerülnek sorra?
Ne mondj semmi kedvezőtlent a bizottságról akkor sem, ha úgy érzed, méltánytalanság ért a vizsgán. Képzeld el, rád hogy hatna, ha reszkető térdekkel kellene belépned a vizsgaterembe, mert az előtted kijövő diák vérszomjas fenevadakról számolna be, akik elevenen fölfalnak minden vizsgázó diákot.
A szóbeli vizsga végén megtudhatom-e, hány pontot értem el?
Nem tudhatod meg. Az iskolai középszintű vizsgák esetén az eredményhirdetésen derülnek ki az érettségi pontok és százalékok, amikor az egész osztály levizsgázott. Az emelt szinten vizsgáztató tantárgyi bizottság számára tiltja a jogszabály, hogy elárulják a pontszámodat. Ha a középiskolai tanulmányokat záró, rendes érettségi keretében emelt szintű vizsgát teszel, akkor elvileg majd a többi érettségi eredményeddel együtt tudod meg az emelt szintű vizsga végleges sikerét is, az iskolai eredményhirdetéskor. Ha előrehozott vizsgát teszel, vagy (később) külön vizsgázol, akkor a Kormányhivatal szervezi meg az eredményhirdetést.
![]() |
![]() |
![]() |