Mielőtt a biológia érettségi részleteit megismernéd, az érettségi vizsgák általános tudnivalóiról, szabályairól itt tájékozódj!
Röviden és közérthetően áttekintjük, hogy mire számíthatsz, ha biológiából akarsz érettségizni. Először lássuk a szabályokat, aztán az elvárásokat, majd jöhetnek az írásbeli mintafeladatok és kipróbálhatsz egy-két szóbeli tételt is. Még lentebb megtalálod és letöltheted a korábbi évtizedek írásbeli feladatsorait pdf dokumentumként.
Ha témánként szeretnél gyakorolni, ehhez segítséget kapsz egy tematikus feladatgyűjtemény révén.
AZ OLDAL TARTALMA:
I. Középszintű érettségi vizsga biológiából A középszintű szóbeli vizsga értékelése
II. Emelt szintű érettségi vizsga biológiából
III. Mit kell tudni az érettségi vizsgán?
IV. Írásbeli feladatsorok és szóbeli tételek
V. Tematikus feladatgyűjtemény a rendszeres készüléshez
Az írásbeli vizsgán 100, a szóbelin 50 pont érhető el. A két pontszám összeadódik, tehát a maximális pontszám 150.
Az írásbeli vizsga 150 perces, központilag összeállított feladatsorból áll. A megoldást az útmutató alapján a szaktanár értékeli. Az írásbeli feladatsor 100 részfeladatból áll. A feladatsoron belül szerepelhetnek egyszerű (ismeretet felidéző), és problémára irányuló részfeladatok is. Ez utóbbiak kapcsolódhatnak kísérlet leírásához, vagy szöveg, kép értelmezéséhez. A részfeladatok közel 50%-a zárt végű (általában feleletválasztásos) feladattípus. Minden részfeladatra 1 dolgozatpont adható, így összesen 100 dolgozatpontot lehet elérni. (2024. előtt 120 perces időtartamban 80 pontos feladatsort kellett megoldani, ezen tehát ne lepődj meg, ha korábbi évek feladatsorait nyitod meg.)
A szóbeli vizsga – 30 perces felkészülési idő után – 15 perces feleletből áll. A szóbeli tételsort és a hozzá tartozó értékelési útmutatót a megadott szempontok alapján a szaktanár állítja össze. A témakörök nyilvánosak, a konkrét kérdések nem. Segédeszközként az Állatismeret és a Növényismeret című – vagy más, de ugyanezen ismereteket is tartalmazó állat- és növényismereti könyv, ezen kívül a kísérletekhez szükséges eszközök vehetők igénybe. A tételek száma minimum húsz. A szóbeli érettségi tételek két feladatot tartalmaznak, melyeket A és B betűvel jelölnek.
Az A) feladat a jelentkező választásától függően kétféle lehet.
- Önálló munkát bemutató felelet (=projektmunka). Ha a vizsgázó ilyet készített és ezt dolgozat formájában összefoglalta, akkor A altételt a vizsgán nem húz. Projektmunkát csak akkor választhat a diák, ha az adott vizsgaidőszakban még tanulói jogviszonyban áll egy középiskolával (az iskola diákja vagy magántanulója). A középiskola befejezése után már nem választható projektmunka. A projektmunkáról szóló részletesebb áttekintést, továbbá néhány példát és tanácsokat is olvashatsz, ha ide kattintasz.
- Gyakorlati feladat: laboratóriumi vizsgálat (a tételek 50%-a) vagy fajismerethez kapcsolódó feladat (a tételek 50%-a).
A laboratóriumi vizsgálatok csak a követelményrendszerben leírtak közül kerülhetnek ki (a követelményrendszerről alább még bővebben szó esik). Ezen a weboldalon találod a gyakorlati feladatok listáját. A feladatok többsége laboratóriumi kísérlet. A kísérletek címében kattintható elemeket találsz, a linkek egy-egy vizsgálat lehetséges leírására és értékelési útmutatójára adnak példát. Ezek azonban még ajánlásnak sem tekinthetők, hiszen minden vizsgáztató tanár önállóan állítja össze a feladatokat – de csakis a felsorolt témákban.
A fajismerethez kapcsolódó feladat lehet:
- egy növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése segédkönyv segítségével, vagy
- több állat- vagy növényfaj testfelépítésének és ökológiai jellemzőinek összevetése, vagy
- nemzeti park, természetvédelmi terület, ill. az iskolához közeli életközösség élővilágának jellemzése segédanyag (például képanyag – video, dia, fénykép, fajlista, térkép) alapján, segédkönyv segítségével.
A diáknak kell eldöntenie, hogy saját projektmunkát végez és ezt a vizsgán bemutatja, vagy pedig a vizsgán kihúzza az "A" feladatot. Ha projektmunkát választ, az elkészített munkát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig (május elejéig) be kell adni az iskolának. Ha erre a határidőre nem adja be, akkor a szóbeli vizsgán húznia kell az "A" feladatot.
A B) feladatok egy-egy életközeli témafelvetést fogalmaznak meg. A kérdések az ember szervezete és egészsége, valamalint a természet- és környezetvédelem témaköreiből kerülnek ki. Abban biztos lehetsz, hogy az A) és a B) feladat témája egymástól bizonyosan eltér.
Az "A" feladatra 20, a "B" feladatra 25 pontot lehet szerezni.
A középszintű szóbeli vizsga értékelése
A) feladat (1): Ha a vizsgázó a projektmunka készítését és bemutatását választotta, akkor a beadott dolgozatra és a munkát bemutató 5–10 perces ismertetőre is 10-10 pontot lehet kapni az alábbi szempontok szerint:
A projektmunka beadott dolgozatának értékelés:
| A fölvetett kérdés (probléma) pontos megfogalmazása | 2 pont |
| A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek leírása | 2 pont |
| A megfigyelés / kísérlet eredményeinek rögzítése, megjelenítése, értelmezése | 2 pont |
| Az irodalom (pontosság, célszerűség, hivatkozások) | 2 pont |
| Nyelvhelyesség, tagolás, cím, fejezetcímek pontossága | 2 pont |
A projektmunka bemutatásának értékelése:
| A munka céljának, a téma választásának pontos megfogalmazása |
1 pont |
| A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek bemutatása, a használt szakirodalom áttekintése |
5 pont |
| A tapasztalatok és következtetések lényegre törő összefoglalása |
4 pont |
A) feladat (2): Ha a vizsgázó nem a projektet választotta, akkor a felkészülési idő alatt elvégzi a feladatlapon leírt vizsgálatot, ill. az elemzést, majd a felelet során röviden – kb. 5 perc alatt – ismerteti eredményeit. A felelethez vázlatot készíthet, sőt, a feladat megfogalmazása ezt meg is követelheti. A vizsgázó önállóan fejti ki ismereteit és következtetéseit, a tanár a felelet végén (vagy ha a vizsgázó megakad) kérdéseket tehet föl. A szaktanár az általa előre elkészített értékelési útmutató alapján pontozza a feleletet.
A pontozási útmutató felépítése a következő (a közép- és az emelt szintű szóbeli vizsgán is):
| A feladat megértése és helyes elvégzése | max. 5-10 pont |
| Az értékelés tartalmi helyessége | max. 10-15 pont |
A szaktanár által készített részletes értékelési útmutató a fenti ponthatárok között bontja részpontokra az elvárt teljesítményt.
A B) feladat elvárhatja az egyéni vélemény megfogalmazását is. A feleletet a szaktanár az előre elkészített értékelési útmutató alapján pontozza. Az útmutató alapfelépítése a következő:
| Az érvelés alapjául szolgáló tények ismerete | max. 20–25 pont |
| A véleményalkotás módja, ellentétes vélemények összevetése | max. 0–5 pont |
A felelet felépítése, nyelvi kifejezőkészség (az A és a B feladatra együttesen) |
max. 5 pont |
A felelet felépítésének, nyelvi kritériumainak értékelési szempontjai (az emelt szintű szóbeli vizsgán ugyanez érvényes):
|
Ha a vizsgázó mondandóját önállóan (segítség nélkül) és logikus gondolatmenetbe illesztve, összefüggően és a nyelvhelyesség szabályainak megfelelően adta elő. |
5 pont |
| Ha a gondolatmenet nem alkot összefüggő egészet, de az állítások önmagukban helytállók (például a tapasztalatok és a magyarázatok nem kapcsolódnak egymáshoz). | 4 pont |
| Ha a tényeket és összefüggéseket önállóan nem, de tanári segítséggel pótlólag sikeresen megválaszolta. | 3 pont |
| Ha a tények fölidézése tanári segítséggel is csak részlegesen, pontatlanul sikerült | 2 pont |
| Ha a tanári segítséggel fölidézett tények közt nem vagy alig volt összefüggés. | 1 pont |
| Ha tanári segítséggel sem tudott hozzászólni a témához. | 0 pont |
Az írásbeli vizsgán 100, a szóbelin 50 pont érhető el. A két pontszám összeadódik, tehát a maximális pontszám 150. Mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgára központilag kijelölt helyen kerül sor. A vizsgák időpontjáról és helyszínéről a jelentkezőt időben tájékoztatja a hivatal.
Az írásbeli vizsgán 240 perc áll rendelkezésre és a hibátlan megoldással 100 pont érhető el. A feladatsort és a javítási útmutatót is központilag állítják össze és javítása is központilag történik. A feladatlapon az egyes feladatok pontszámait feltüntetik. Az írásbeli vizsgán saját zsebszámológép használható.
A feladatsor két részből áll:
| a témakörök egészét lefedő feladatok | 80 pont |
| a vizsgázó által két alternatívából választható feladatcsoport (ezen belül szöveges fogalmazásként megoldandó esszé 10 pont értékben) | 20 pont |
A "témakörök egészét lefedő feladatok" nem azt jelenti, hogy az összes nagy biológiai téma szerepel a feladatsorban. A feladatlapok összeállítói szabadon értelmezik ezt a szófordulatot, így többször előfordult már, hogy az állattan teljesen hiányzott. A mindenható feladatkészítők szerint az állatok ilyenkor nem tartoznak a biológia tárgyába.
A szabadon választható feladatok minden évben az alábbi két témakörből kerülnek ki (a két változat azonos feladattípusú és pontszámú):
a) az ember élettana és szervezettana, egészséges életmód;
b) ökológia, környezet- és természetvédelem, növényélettan.
A szóbeli vizsga az iskoláktól független vizsgabizottság előtt, központi tételsor alapján zajlik. A vizsga – legalább 30 perces felkészülési idő után – 20 perces feleletből áll. Az emelt szintű vizsga tétele két feladatot tartalmaz, melyekre összesen 50 pont adható (a pontozás részleteit ld. lentebb). Az „A” és a „B” feladat más-más témakörre vonatkozik. A kifejtés sorrendjét a vizsgázó döntheti el, és gondolatmenetét önállóan fejti ki. (Szükség esetén a felkészüléshez zsebszámológép használható, amelyet a vizsgabizottság bocsát rendelkezésre.)
A) feladat: Megadott témára vonatkozó tétel kifejtése irányító kérdések, szempontok alapján.
B) feladat: Biológiai problémát tartalmazó forrásanyag (szöveg, táblázat, diagram, ábrák), illetve az abban leírt kísérlet vagy megfigyelés elemzése, értékelése, valamint a témához tartozó háttértudás bemutatása. Lényeges, hogy mindezeket irányító kérdések alapján kell ismertetni. Ügyeljünk erre, mert ha a kérdésektől függetlenül fecsegünk, könnyen kifuthatunk az időből!
Az „A” feladat értékelésénél a vizsga tartalmára 20 pont, a „B” feladat kifejtésének tartalmára pedig 25 pont adható. A két feladat kifejtésének módjára összesen 5 pont adható, így a szóbeli vizsgán összességében max. 50 pont érhető el. A kifejtés pontozásának szempontjai a középszintű szóbeli vizsgánál leírtakkal megegyeznek. Az emelt szintű szóbeli vizsgákon azonban (a középszinttől eltérően) a tételek és értékelési útmutatójuk is központilag kiadott dokumentumok. Az útmutatók rögzítik a tételekben elvárt tudáselemeket és az ezekre adható részpontszámokat.
Az emelt szintű szóbeli vizsga tételei titkosak, ezeket a tantárgyi bizottságok tagjai is csak a vizsga napjának reggelén kapják meg. A tételek másolása, fotózása szigorúan tilos.
Az érettségi vizsga szabályait tartalmazó rendelet mellékletében szerepel a tantárgyi követelmények leírása. Itt megtalálhatod a biológia vizsgatárgy részletes követelményeit pdf formátumban. A letöltött dokumentumban táblázatos formában témakörönként olvashatod, hogy mi mindent várhatnak el közép- és emelt szinten. Az egész dokumentum terjedelme meghaladja a nyolcvan oldalt, aminek a végigrágásához kell némi eltökélt türelem. A középszintű vizsgára készüléskor a táblázat középső oszlopában leírtakat kell figyelned. Az emelt szintű vizsgán ezen kívül még a táblázat jobb oldali oszlopában leírtakat is tudnod kell! Ha tehát emelt szintű vizsgára készülsz, akkor a táblázat teljes tartalma vonatkozik rád.
Itt sem fölösleges némi gyakorlatias értelmezés: a táblázatban leírtak tartalomjegyzéknek tekinthetők, olyan fogalmak is megjelenhetnek a vizsgákon és olyan összefüggéseket is elvárhatnak, amelyek a dokumentum szövegében nem szerepelnek.
Próbáld ki! Mintakérdéseket és -feladatokat találsz itt, amelyek megfelelnek a vizsgakövetelményeknek és a hivatalos vizsgaleírásnak.
Középszintű szóbeli mintatétel 1. (pdf)
Középszintű szóbeli mintatétel 2. (pdf)
Középszintű szóbeli mintatétel 3. (pdf)
Emelt szintű szóbeli mintatétel (pdf)
Írásbeli mintafeladatsor közép- és emelt szinten (pdf)
Az eddigi írásbeli feladatsorok és javítási útmutatóik megtalálhatók az Oktatási Hivatal honlapján, de ott a tantárgyi keresőoldalt évek óta nem frissítik, ezért egyszerűbb, ha az alábbi lista alapján válogatsz és innen letöltöd. A feladatsorok tartalma az Oktatási Hivatal és jogelődjei szellemi tulajdonát képezi.
2004. évi próbafeladatsorok (1 közép, 1 emelt)
2005. évi feladatsorok (2 közép, 2 emelt)
2006. évi feladatsorok (4 közép, 4 emelt)
2007. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)
2008. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)
2009. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)
2010. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)
2011. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)
2012. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)
2013. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)
2014. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)
2015. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)
2016. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)
2017. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)
2018. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)
2019. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)
2020. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)
2021. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)
2022. évi feladatsorok (5 közép, 3 emelt)
2023. évi feladatsorok (6 közép, 3 emelt)
2024. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)
2025. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)
2026. évi feladatsorok (3 közép, 3 emelt)
Ha megkezded a felkészülést az érettségi vizsgára, akkor egy-egy téma feldolgozása, megtanulása után célszerű az adott témára vonatkozó gyakorló feladatokat megoldani. Ehhez egy könyvet és egy weboldalt ajánlok.
- A könyv: Biológia feladatgyűjtemény közép- és emelt szintű érettségire.
- A weboldal: Gőz József kollégám online tematikus feladatgyűjteménye. Az oldalon az eddigi érettségi feladatsorok feladatait témánkénti csoportosításban töltheted le. Az oldal minden vizsgaidőszak után frissül az új feladatokkal.
E-mail:
mandics.dezso@gmail.com
Az előző évezredben szereztem biológia-kémia szakos középiskolai tanári diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán. (Azóta is egyfolytában tanulom a biológiát – és persze tanítom.)